2. nap

Úgy tűnik az időeltolódással hamar megbirkózott a szervezetünk, mert sikerült reggel 6 óráig aludnunk. Pici szobánk papírvékony falai nem sokat szigetelnek, úgyhogy hol fázunk, hol pedig melegünk van annak függvényében, hogy éppen ki- vagy bekapcsoljuk a hűtő-fűtő légkondinkat. De legalább működik. Szegény Ritus fagykárokat szenvedett az éjjel...

A tegnap esti nyers hal-evészet sem okozott maradandó egészségkárosodást, sőt: úgy érzem rá fogok szokni!

Reggelire se kontinentális, se angol, hanem mily meglepő (!) japán reggelivel vártak házigazdáink pontban 9-kor a ház konyha-nappali közös helyiségében. Sült hal, szója leves, főtt rizs, algalapocskák, zöldségek, öntetek, japán tea.... huh! Otthon simán elmenne ebédnek. Valakit nagyon rászoktathattam, hogy ágyba viszem neki a kávét, mert itt is annak a lehetőségét kereste, hogy ezt a szívességet hogyan tudnám neki megtenni. Sehogy. Sőt a reggelihez is csak (japán) tea volt. Így igazán jackpot-ként hatott, amikor a bőséges hami után a néni letett elénk egy-egy csésze forró feketét...

A mai napunk a beállás és próba jegyében telt. Ehhez először is el kellett valahogy jutni az előadás helyszínére. Amikor Yoshi szannal elindultunk - a 'búg-baszik-csiripel" és beszél, de sokat, amúgy gyönyörű HONDÁjával – akkor szembesültünk vele, hogy milyen jellegű fesztiválon is vagyunk. Mivel tévedésből három különböző helyszínre is elvitt minket, amelyek 2-3 km-re voltak egymástól, világossá vált számunkra, hogy (Kapolcs után szabadon) afféle helyi „Yakumo Művészetek Völgye“ fesztiválon vagyunk. Viszont CSIGA-busz sehol, úgyhogy a szállításunkat mindig meg kell majd szervezni.

Újra együtt a csapat, és mivel munkára semmi esély ( a japán technikusi csapatra még várni kell), megosztjuk egymással a családoknál szerzett élményeinket. (ezekről később...)

Az ebédre hatalmas taxival küldtek egy aranyos kis kifőzdébe a szomszéd faluba. Volt vagy 6 féle étel, de  a választás nem volt könnyű, ugyanis az étlapon csak a „MENU“ felirat volt olvasható számunkra. Szerencsére a képek és Ritus japán-angol kommunikációja segített.

Mikor visszaértünk, lassan előkerült a japán technikusi csapat, előkészítette a terepet és kb. 4-kor  már mi is elkezdhettünk dolgozni, ami első körön a fénypult beprogramozását illetve kezelésének megtanulását jelentette.

Ötkor már bele is kezdhettünk egy végigmenős próbába, amit Keiko is végignézett. Vele most ismerkedtünk meg, nagyon kedves fiatal lány, aki Londonban tanult színészetet és most felkérték, hogy minket hosztoljon. Keiko from Kyoko, merthogy egyenesen onnan jött. Mi meg őt kértük meg, hogy legyen olyan kedves és jegyzeteljen, hogyha bármilyen szövegértési probléma adódna, akkor az ő segítségével még talán ki tudjuk javítani.

Nagy kő esett le a szívünkről, mert nemcsak, hogy tökéletesen értette az előadásunkat, de még élvezte is. Azért persze volt néhány szövegváltoztatási javaslata . Azaz csak lett volna, mert befutottak értünk autóikkal házigazdáink, hogy otthonaikba szállítsanak minket vacsorára. Úgy értem, hogy megvacsoráztassanak bennünket.

Ismét olyasmivel találkoztunk, amivel eddig még soha. Középen az asztalon egy nagy edényben sültek a zöldségek és húsok vegyesen, az elmaradhatatlan rizs mellé pedig mindenki elé került egy kisebb tányérba 1-1 nyers tojás. Tegnap halat ettünk nyersen, ma tojást eszünk, holnap vajon mi jön? Egy csirke tollastul?

A menet a következő: a pálcikáddal kihalászol középről a közösből egy valamit (ha tudsz), azt megforgatod a már felkevert nyers tojásodban, és tömöd befelé, szürcsölve hozzá az éppen lecsöppenni készülő, nyúlós fehérje részt ügyelve arra, hogy akusztikailag is minnél nagyobb élményt nyújts a környezetednek.  Legalábbis Yoshi szan így csinálta.

Bea egy kostoló szippantás után feladta (persze éhes azért nem maradt), én viszont simán megettem az egészet. Sőt, még kifejezetten ízlett is!

Vacsora után még hosszasan elbeszélgettünk, elborozgattunk, Yoshi szanékkal, és igen sok közös érdeklődési pontot találtunk, főleg utazásainkkal kapcsolatban.

Házigazdáink nem fiatalok, viszont nagyon jó fejek!

Hát szép napot és éjszakát !!!

(folyt. köv.)